Az építészek magasan kvalifikált szakemberek, akiknek szakmai képzettsége rendkívül széles spektrumot ölel fel a műszaki tudományoktól a vizuális művészetekig.
Amíg Németországban vagy Nagy-Britanniában az építész megnevezés egyértelmű, a törvény által védett és nagyjából egybeesik a szakmagyakorláshoz szükséges felsőfokú végzettségek megnevezésével, itthon a közbeszédben nem mindig nyilvánvaló, hogy kit is nevezünk építésznek.
A II. világháború előtt Magyarországon is az építész szó állt a Műegyetemen megszerzett szakirányú diplomákon, az ezt követő szocialista korszakban azonban az okleveles építészmérnök megnevezésre tértek át. Ez egybevágott azzal a korabeli szemlélettel, amely elsősorban műszaki területként tekintett az építészetre, és fő feladatául a tervgazdálkodás mennyiségi elvárásainak teljesítését tűzte ki célul.
Egyetemi végzettséget tehát a Budapesti Műszaki Egyetemen lehetett szerezni okleveles építészmérnök megjelöléssel (ami már akkor nemzetközi szinten, így Nyugat-Európában is elismert diploma volt), ezenkívül főiskolai szintű, elsősorban kivitelezői, beruházói, üzemeltetői, hatósági szerepkörökre felkészítő építészeti-építőipari képzések is működtek: Budapesten az Ybl Miklós és Pécsen a Pollack Mihály Építőipari Műszaki Főiskolán.
A rendszerváltás utáni évtizedekben egyre több helyen indultak újabb képzések, majd 2005-től, az úgynevezett bolognai folyamat során az építész képzésnek is be kellett illeszkednie a bachelor és master fokozatokból álló, majd a doktori képzést lehetővé tevő új rendszerbe. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a korábbi képzés is megmaradt osztatlan formában (hasonlóan az orvosi, fogorvosi, állatorvosi, gyógyszerész- és jogászképzéshez), de BSc (bachelor) képzés is indult, a korábbi főiskolák pedig – már korábban egy-egy egyetembe beolvadva – MSc (master) szakokat is létrehoztak.
Így ma sok helyen lehet Magyarországon építészeti tanulmányokat folytatni alap- vagy mesterfokon, de a tervezői munkára alapvetően a mesterképzés készít fel. A BME okleveles építészmérnök, a MOME okleveles építőművész, a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem okleveles tervező építészmérnök, a Pécsi Egyetem, illetve a Soproni Egyetem okleveles építész vagy okleveles építőművész, a győri Széchenyi Egyetem okleveles építész vagy okleveles építészmérnök diplomával bocsátja ki mesterszakot végzett hallgatóit.
Külön MSc képzések léteznek a különböző szakterületeken, így belsőépítészeknek, táj- és kertépítészeknek, terület- és településrendezőknek. Ilyen diplomát ad ki – többek között – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.
Az építészet az Európai Unióban a szabályozott szakmák közé tartozik, ezért a megszerzett végzettség önmagában nem, kizárólag érvényes névjegyzéki bejegyzéssel együtt jogosít a szakma önálló gyakorlására.