az egyszerű bejelentési eljárások főépítészi konzultációjára vonatkozóan
Az egyszerű bejelentések kapcsán számos alkalommal vetődik fel az a kérdés, hogy a Főépítészi szakmai konzultációt mely jogszabályok határozzák meg, melyek a véleményezés szempontjai, továbbá melyek azok a kérdések, amelyek az eljárás hatáskörén kívül esnek.
A kérdéskörre vonatkozóan a BÉK Szakmafelügyelete a következő tájékoztatást, illetve felhívást teszi közzé:
A 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet rendelkezik az egyszerű bejelentések jogi kereteiről. Az Egyszerű bejelentés jogi intézményének lényege, hogy a bejelentéssel történő tervezési és építési folyamatot az illetékes Építésfelügyeleti hatóság ellenőrizi és felügyeli. A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. Az Egyszerű bejelentési folyamat a Főépítész hatáskörén kívül eső terület, aki hatósági szereplőként nem vesz részt az eljárásban. A bejelentés ügymenetébe önállóan nem avatkozhat be, utólagosan nem befolyásolhatja azt.
Ugyanakkor a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény az önkormányzatok számára rendelet alkotási jogot biztosít a településkép védelmének szabályozására. Az egyes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzatok saját hatáskörben rendelkeznek az Egyszerű bejelentés esetén a Főépítészi konzultáció kötelezettségéről és tartalmáról. Az építésznek szakmai kötelessége az országos vonatkozású jogszabályok és helyi rendeletek megfelelő ismerete, azok követése és alkalmazása a tervezési folyamat során, valamint azoknak minden tekintetben megfelelő építészeti-műszaki tervdokumentáció készítése. Ezért a helyi szintű Főépítészi konzultáción - ha azt a helyi településképi rendelet kifejezetten előírja - a tervezőnek részt kell vennie és a főépítész jogszabályi előírásokon alapuló véleményét figyelembe kell vennie.
Az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi hatóságot és az illetékes építész kamarát - az alább idézett kormányrendeletben megfogalmazottak szerint - felkérheti a helyi és országos építési jogszabályoknak való megfelelés tekintetében hatósági ellenőrzésben való közreműködésre. Ennek keretében az ellenőrzés kiterjed az országos érvényű előírások és a helyi építésügyi szabályoknak való megfelelőség vizsgálatára, ide értve a helyi településképi rendelkezéseket is.
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
"47. Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés
61. §
(2) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, területi kereskedelmi és iparkamara, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vagy más - ellenőrzésre jogosult - hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi.”
A fentieken túlmenően a Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi szabályzata szerint:
„II. RÉSZ- ETIKAI KÓDEX
ALAPVETŐ ELVEK
1. § (1) A kamarai tag szakmagyakorlási tevékenysége során köteles a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményeket betartva hivatását gyakorolni.
ETIKUS VISELKEDÉS HATÓSÁGI KAPCSOLATBAN
19. § (1) A kamarai tag szakmagyakorlása során kísérje figyelemmel és ismerje az aktuális hatósági és szakhatósági előírásokat és eljárásokat, szakmai szabályokat, tevékenységére vonatkozó hatályos jogszabályokat. Ezeknek meg nem felelő tervet még tervtanácson sem mutathat be. A tervdokumentációban valótlan adatok közlése, vagy a hatóság (tervtanács) megtévesztése, jogszabályoknak nem megfelelő tervdokumentáció benyújtása etikai vétség.”
Az építésfelügyeleti hatóságok az egyszerű bejelentés ellenőrzése keretében nem jogosultak intézkedni a településképi jogszabály megsértése tekintetében, ezt a feladatot az illetékes Főépítész látja el. A BÉK Szakmafelügyelete - amennyiben a kerületi biztos a kötelezően előírt főépítészi konzultáció hiányát, vagy az abban foglalt főépítészi véleménytől eltérő tervi tartalmat észlel - a hiányra felhívja a tervező figyelmét, határidőt biztosítva annak javítására. A hiányosság pótlásának elmaradása esetén a Szakmafelügyelet a tervezővel szemben etikai-fegyelmi eljárást indíthat.
A településképi konzultáció jegyzőkönyve, illetve a településképi vélemény feltöltése mind az ÉTDR rendszerben, mind az építési naplóban az egyéb dokumentumok alatt szükséges.
dr. Fiala István
elnök