BÉK Szakmafelügyelet

1.) Szakmánk, illetve szakmagyakorlásunk jogi szabályozása, továbbá az építészeti tevékenység jogi környezete, 2024. évtől kezdődően alapvető változásokon megy át. 2023. december 12-én került kihirdetésre a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.), amely tartalmazza:

- a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény összes rendelkezését némileg megváltoztatott tartalommal;
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) egészét a jogalkotó szándékai szerint korszerűsített tartalommal;
- a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) egészét a jogalkotó szándékai szerint korszerűsített tartalommal;
- a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) műemlékvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseit a jogalkotó korszerűsített tartalommal átvette, és a jogalkotó szándékai szerint, azt áttekinthető kódexben rögzítette.
A jogalkotó deklarált szándéka, hogy „a szakmai testületek által régóta várt építészeti törvény megalkotása egyszerre hozzon létre átláthatóbb, korszerűbb, egyszerűbb és egységesebb szabályozást, illetve tükrözze a terület kiemelt fontosságát.”

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban Méptv.) négy lépcsőben lépett, illetve lép hatályba:

1. Törvény kihirdetését követő 8. napon (2023. december 30.);
2. 2024. október 01. napján;
3. 2025. január 01. napján;
4. 2027. július 01. napján.

A Méptv. 226. § (1) – (4) bekezdései adnak eligazítást a törvény különböző részeinek hatályba lépésének időpontjára vonatkozóan.

2.) 2024. szeptember 30-án hatályukat vesztették az alábbi jogszabályok:

- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;
- a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény;
- a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény.

Hatályukat vesztették továbbá a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény műemlékvédelemmel kapcsolatos rendelkezései, melyek a Méptv.-be kerültek átvételre korszerűsített tartalommal.

3.) A Méptv. jelentős része, ideértve a mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló második rész IV. fejezetét is, 2024. október 1. napján lépett hatályba.

A Méptv. alapján, az építészeti tervezői- és szakértői tevékenység gyakorlásának engedélyezését és felügyeletét továbbra is a köztestületként működő építész kamarák végzik. A törvény kimondja, hogy az építészeti tervezői, illetve szakértői tevékenységet kevés kivétellel csak kamarai tagsági viszony keretében lehet végezni. Tehát ezzel - bizonyos kivételektől eltekintve - megszűnt a 2024. szeptember 30. napjáig hatályos 1996.évi LVIII. törvény, illetve a 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet azon jogi szabályozása, miszerint kamarai tagság nélkül is végezhetőek voltak bizonyos szakmagyakorlási tevékenységek (felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, energetikai tanúsítói tevékenység).

Összegezve: A Méptv. 24.§ (1) bekezdése, az építészeti tevékenység (építészeti-műszaki tervezési, településtervezési, építésügyi műszaki szakértői, településrendezési szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri, energetikai tanúsítói, zöldfelületi tanúsítói, továbbá ha az adott tevékenységet szabályozó törvény úgy rendelkezik, más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenységet) folytatását főszabályként kamarai tagsághoz köti.

Ez alól kivételt teremtett a 2024. október 1. napján hatályba lépett 286/2024 (IX.30.) Korm. rendelet 67.§-a, mely a 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet 56.§-át, az alábbi (8) bekezdéssel egészítette ki:

„Az a középfokú végzettségű, aki e rendelkezés hatálybalépését megelőzően szerzett kamarai tagság nélküli szakmagyakorlási jogosultságot, e jogosultsághoz kötött tevékenységét e rendelkezés hatálybalépését követően is jogszerűen végezheti.„

A Méptv. 2024. október 1. napján hatályba lépett IV. fejezetének rendelkezései szerint, a főépítészi feladatok ellátása is kamarai tagsághoz kötött.

A Méptv. az alábbi linken érhető el, az összes időállapotban.

4.) A Méptv. fentiekben vázolt részeinek 2024. október 1. napján történő hatályba lépésével egyidejűleg, több új építésügyi jogszabály jelent meg és számos rendeleti szintű jogszabály is módosításra került.

4.1.) Az alábbi új kormányrendeletek részben a régi szabályozás helyett kerültek kiadásra, részben teljesen új területeket is szabályoznak:

4.1.1.) A 2025. január 1. napján lép hatályba a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról, ezt megelőzően 2024. december 31. napján hatályát veszti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) korm. rendelet.

Jogszabály elérhető az alábbi linken.

4.1.2.) Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzéseről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, mely túlnyomórészt 2024. október 1. napján hatályba lépett, kis részben 2025. január 1. napján, 2025. április 1. napján, illetve 2025. október 1. napján lép majd hatályba.

Hatályát vesztette 2024. szeptember 30. napján az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, továbbá a lakóépület egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet.

Azzal, hogy a 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatályát vesztette, az egyszerű bejelentési eljárás nem szűnt meg, hanem a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet IV. fejezet 16.§-a és V. fejezete „Egyszerű bejelentési eljárás” címszó alatt tartalmazza a vonatkozó új szabályozást.

A kormányrendelet 1. melléklete tartalmaza az „építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát, a 2. sz. melléklete a „szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentációk tartalmát” , 3. sz. melléklete az "építésügyi hatóság engedélyezési eljárásaiban az eljáró hatóságok által vizsgálandó szakkérdéseket”, a 4. sz. melléklete az „összevont települési eljárásban vizsgálandó szakkérdéseket”, 5. sz. melléklete a „lakás megszűnéséről szóló adatlap tartalmát”.

Jogszabály elérhető az alábbi linken.

4.1.3.) 2024. okóber 1. napján lépett hatályba, a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a „települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről”, amely a Méptv. végrehajtási rendeleteinek körében, teljesen új szabályozási területről szól.
Hatályát vesztette 2024. szeptember 30. napján „a fás szárú növények védelméről” szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet.

Jogszabály elérhető a z alábbi linken.

4.1.4.) Túlnyomó részében 2024. okóber 1. napján lépett hatályba a 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az „építészeti és településrendezési tervtanácsokról”, melynek 36.§ (2) bekezdésében felsorolt rendelkezései 2025. január 1. napján lépnek hatályba.
A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletet rendelkezései 2024. szeptember 30. napjáig voltak hatályban.

Jogszabály elérhető az alábbi linken.

4.2.) Az alábbi áttekintő összeállítás tartalmazza a négy csomagban megjelent, építészeti-, illetve építésügyi tárgyú jogszabály módosításokat.

4.2.1.) A 284/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az „egyes építészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról” 2024. október 1. napján lépett hatályba.
Hatályát vesztette ezzel többek között 2024. szeptember 30. napján, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet is.

Jogszabály elérhető az alábbi linken.

4.2.2.) A 285/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról, túlnyomórészt 2024. október 1. napján, kisebb részében 2025. január 31. napján, 2025. július 1. napján, illetve 2027. július 1. napján lép hatályba.

Fenti kormányrendelet tartalmazza egyebek mellett:

-az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008.(VI.30.) Korm. rendelet,
- a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet,
-a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet,
-a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet,
- az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

módosításait.

Jogszabály elérhető az alábbi linken.

4.2.3.1.) A 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról túlnyomórészt 2024. október 1. napján, kisebb részében a kihirdetését követő 60. napon, illetve 2025. január 1. napján lép hatályba. 2024. szeptember 30. napján hatályát vesztette az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X.25.) Korm. rendelet.

A 286/2024. (IX. 30.) kormányrendelet tartalmazza:

- az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet,
- az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv),
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

módosításait.

Jogszabály elérhető az alábbi linken.

4.2.3.2.) Külön kiemelni szükséges, egyben felhívjuk a figyelmet az Épkiv. és a 266/2013. (VII.11.) Korm.rendelet módosításaira, melyek jelentős mértékben kihatnak a kamarai tagjaink szakmagyakorlására. Ezekkel a jelentős terjedelmük okán, külön kiadványban foglalkozunk.
Addig is felhívjuk a tagjaink figyelmét arra, hogy az Épkiv. módosítások tartalmazzák többek között az építész tervezőnek a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól való eltéréshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatára vonatkozó szabályozást, továbbá azt, hogy az épület használatbavételéhez hozzájárul-e, illetve ha nem, akkor annak építészeti indokait rögzítenie kell az építési naplóban (Épkiv. 10.§), tervezői művezetésre, illetve építési műszaki ellenőrre vonatkozó új rendelkezéseket (Épkiv. 15.§), az építési naplóra vonatkozó megváltozott jogi szabályozást (Épkiv.V.fejezet).

A módosított Épkiv. az alábbi linken érhető el.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szkgyr.) is jelentős mértékben módosult.

A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei (6.§ (6) bekezdés) változtak:

"A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei:
a) a kamarai tagság folytonossága,
b) továbbképzési időszakonként a 34. § (3) bekezdése szerinti továbbképzés teljesítése,
c) adategyeztetési kötelezettség teljesítése,
d) az éves tagdíj befizetése,
e) építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén, a kötelező tervezői felelősségbiztosítás
megléte."

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység engedélyezésének feltételei (7.§ (1) bekezdés) egy új e) ponttal egészültek ki: kötelező feltétel a tervezői felelősségbiztosítás megléte.

A Szkgyr. a tervezői felelősségbiztosításra vonatkozó új, 8/A alcímmel egészült ki, mely tartalmazza a kötelező tervezői felelősségbiztosítás részletes szabályait.

A Szkgyr. 16.§ (1) és (2) bekezdése tartalmazza a tervezési programra vonatkozó módosult jogszabályi rendelkezéseket.

A Szkgyr. 17.§ (1) bekezdése tartalmazza az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges írásbeli tervezési szerződés Ptk. és Méptv. előírásain túlmenő további kötelező tartalmi elemeit, különösen, de nem kizárólagosan:
- a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kötelező tervezői felelősségbiztosítással rendelkezik, a kötelező tervezői felelősségbiztosítás kötvényszámát, a biztosító nevét és a tervezési szerződés mellékleteként a fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény),
- a tervezési szerződéssel érintett építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezést,
-a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait,
-a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását,
-a tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el.

A Szakgyr. 20.§ (7) bekezdés b) pontja az építésügyi-műszaki szakértő összeférhetetlenségére vonatkozó módosított rendelkezést tartalmaz: Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet ugyanazon dokumentáció tekintetében az a személy, aki az építmény építészeti-műszaki dokumentációjának vagy kivitelezési dokumentációjának, tájépítészeti alkotás tervének készítésében, mint tervező részt vett."
Hangsúlyozzuk, hogy fenti módosítások nem teljes körűek, csak a fontosabb módosításokra hívja fel a figyelmet.

A módosított Szakgyr. az alábbi linken érhető el.

4.3.) A 287/2024. (IX. 30.) Korm.rendelet az ingatlan-nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról, mely részben 2024. október 1. napján lépett hatályba, részben 2025. január 15. napján lép hatályba.

Jogszabály az alábbi linken érhető el.


Budapest, 2024. november 14.


dr. Enczi János ügyvéd - Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyelet