a BÉK Elnökségének tájékoztatója.
A Budapesti Körszálló átépítésének ügye, a tagságot és a szakmai közéletet élénken foglalkoztatja. Ezért a Budapesti Építész Kamara Elnöksége elhatározta, hogy a beruházás tervezési folyamatát szorosan nyomon követi és arról igyekszik a tagságot a lehető leghitelesebb módon tájékoztatni.
Környezetünk és értékeink védelme az építészek számára nem minden korban volt fontos. A 21. században, Európában azonban elsődleges, evidencia és erős társadalmi elvárás. Ahhoz, hogy az építészek és mérnökök társadalmi státusza javuljon, munkájukat ennek megfelelően kell végezni, belső késztetés híján ez alapvető szakmai elvárás kell, hogy legyen.
Felhasznált információk:
- Értékvizsgálati dokumentáció Bp. II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 47. 2019. november
- Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 45/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről (a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben)
- Budapest Szálló, kerületi tervtanácsi anyag - Közti Zrt. 2024. 06 hó
- Tervtanácsi állásfoglalás, Budapest 2. kerületi tervtanács - 2024. 06. 03.
- Országos Építészeti tervtanács véleménye - 2024.12. 09.
- Tervezői Válasz OÉT véleményre - 2024.12 hó
- ÉKM levél a tervtanácsra visszamutatásra küldött tervek és tervezői válaszok elfogadásáról 2025.01.07
- Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2019.(XI.27.) önkormányzati rendelete, Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról
- Szocmodern épületek hasznosítása konferencia a MÉSZ szervezésében 2025.03.06.
- Személyes egyeztetés a 2. kerületi főépítésszel és a KÖZTI Zrt. tervezőivel.
- Bontási és építési engedély határozat, Budapest II. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 47. szám alatti, 13047/7 helyrajzi számú ingatlan.
- Magyar Építőművészet 1968 - A Budapest Szálló
- Magyar Építőipar 1968 - A csúszózsaluzatos építéstechnológia a „Budapest Szállódnál
- Mélyépítéstudományi Szemle 1967 - A Budapest Szálló alapozása
A Budapest Szálló épülete 1967-ben készült el. Tervezője Szrogh György - KÖZTI, a legutóbbi időkig szállodaként, majd szállóként működött.
Az átépítés felelős tervezője: Tima Zoltán - KÖZTI Zrt.
A Körszálló 2019 óta kerületi védelem alatt áll. Ekkor készült el az épület értékvizsgálati dokumentációja, amely elérhető a kerület hivatalos honlapján. Eszerint a védelem indoka tárgya: az épület tömege, az egyedi megformálás építészettörténeti jelentőségűvé teszi, részleges bontás esetén is csak ebben a formában építhető vissza. Az értékvédelmi dokumentáció részletes értékleltárt nem tartalmaz, az átépítés tervezőjének a részletképzések, műszaki megoldások tekintetében tág teret nyit.
2022 őszén a Market Asset Management megbízásából a Közti Zrt. – ekkor még a Danubius Hotels Zrt. tulajdonában álló épület kapcsán – kezdte el vizsgálni a hasznosítás lehetőségeit. A megbízás feltétele funkcióváltás, a toronyban lakásfunkciók elhelyezése volt. A Közti a lepényrész elbontását javasolta. Ekkor még nem készült részletes statikai vagy épületgépészeti vizsgálat.
2023 nyarán újabb fázisához ért a projekt. A még mindig Danubius tulajdonában lévő épületre három tanulmányterv készült, Almássy József statikus közreműködésével:
1. Lakáselhelyezés a meglévő szerkezet megtartásával.
2. A jelenlegi szerkezet átalakítása, a cellás-vasbeton falas szerkezet összenyitása, pilléresítése.
3. A torony elbontása, majd újraépítése a meglévő magasság megtartása mellett, de a belmagasságok növelése miatt eggyel kevesebb szinttel. A jelenlegi szintmagasság 2,85m
A tanulmánytervekhez kapcsolódóan, a főépítész javaslatára, Branczik Márta és Kovács Dániel egy részletes értékleltárt készítettek, amely jelenleg nem nyilvános. Trummer Tamás főépítész ígéretet tett arra, hogy ezt a II. kerület honlapján elérhetővé teszik.
2024 májusában a tervező végleges koncepciója szerint a lakások elhelyezése, a torony részleges bontásával kivitelezhető a tárcsáig a toronyépület teljesen elbontásra kerül, míg a tárcsa alatti szintek és az alapozás megmaradnak. Az új épület az eredeti magasságot megtartva, de a belmagasságok növelése céljából, egy szinttel kevesebbel kerül visszaépítésre. A lepényépület helyén is teljesen új épületrész épül. A tervező által javasolt megoldást elfogadva, a beruházó megvásárolta az épületet.
Véleményezési folyamat:
A II. Kerületi Építészeti Tervtanács megosztott véleményt fogalmazott meg a benyújtott terv kapcsán.
“A terv, amely a 4. szintig visszabontaná az épületet, megosztotta a tervtanácsi tagok véleményét…’, Az épület használhatósága fennmaradásának kulcsa, ezzel meg lehetne előzni további állagromlását. A tervezett épület látványa újszerű, modern, mérete és megjelenése a régi épület látványát vizionálja. Átgondolásra javasolt azonban a színátmenetes üvegkorlát alkalmazása, és megfontolandó a meglévő szalagablakok ritmusának megtartása…’, Más hozzászólások az építészeti emlék minél nagyobb mértékű megőrzését, a védettséget élvező épület eredeti állapotának „korhű” felújítását javasolták.”
A tervtanács a bemutatott tervet településképi szempontból továbbtervezésre javasolta.
Az Országos Építészeti Tervtanács a következő észrevételeket tette:
“A tervtanács, a korábbi konzultációs véleményében megfogalmazott észrevételek alapján, a professzionális és már akkor is magas színvonalú terv egyes részletei javultak, a lepényépület megfogalmazása kedvezően alakult. Ezeken túlmenően az alábbiak átgondolása és a végleges terveken történő átvezetése továbbra is szükséges.
- Továbbgondolandó, hogy a fejlesztés keretén belül milyen megmenthető/átmenthető részei lehetnek még a jelenleg helyi védettséget élvező épületnek. (Ilyen elem többek között például az elegáns földszinti lépcsőház)
- A régi körszálló karakterét a tömör, üvegmozaik burkolatos mellvéddel által kirajzolt hengerbe belemetszett sávablakok keménysége, feszessége adta. A tervben – a kilátás kihasználása érdekében – ábrázolt átmenetes üvegkorlát bár innovatív megoldás, erejét tekintve mégis gyengébb, mint az eredeti megoldás egyértelműsége. Az átmenetes korlát, majd az azon túlnyúló üvegkorlát-darab kettőse helyett – a melyek „felpuhítják” a kompozíciós éles kontúrjait – továbbra is az eredetihez közelítő megoldás szükséges.
- Az erkélyek feletti mennyezetben, az íves korlátot koncentrikus nyomvonalon követő led csík az éjszakai városképben teljesen idegen és túlzó/zavaró elemként jelenne meg. A tervezett elem elhagyása szükséges.
- A fejlesztés jelenlegi fázisában a tájépítészeti vonatkozások a helyszínrajzi megjelenésen túl részleteiben nem kibontottak. Alaprajzi kialakításban lényeges különbség a Trombitás út felőli mélygarázs födémen kialakuló pihenőtér elrendezésében látható, mely a süllyesztett gépudvar átszerveződéséből adódó változások lekövetése okán alakult át. A pihenőkert tartalmi elemeit alaprajzban sem differenciálja, de a burkolt felület mennyisége csökkent. További illeszkedés történt a s Szilágyi Erzsébet fasor menti, telken belüli forgalom változások lekövetésére. Itt az utcai fasor erősítése, ritmikus, szabályos kialakítására kellene törekedni, a jelenlegi tervben ez még nem érvényesül.
- A Trombitás út felőli, trapéz alakú telekrész jelenleg zöldfelületekkel tagolt burkolt behajtóként, részben parkolóként funkcionál. A tervekben a teljes terület 100%-a zöldfelület a korábbi, és a jelenlegi tervekben is, változás nélkül. A tervdokumentáció zöldfelület-számítási tervlapot nem tartalmaz, valamint az előírt minimum zöldfelület arányt sem, de a tervezett 55% zöldfelület arányból arra lehet következtetni, hogy ezen trapéz alakú terület teljes zöldfelületként történő kialakítására szükség van az előírt zöldfelület arány teljesítéséhez. Ha ez így van, és így is lesz, akkor ilyen léptékű fejlesztéshez ennek a trapéz alakú zöldfelületnek a minőségi fejlesztésére is szükség van, melyre ki kellene térnie a dokumentációnak. Megvizsgálandó, hogy itt további pihenő, rekreációs funkciók elhelyezésére nyílna-e igény, lehetőség?
- A fakataszter alapos, s bár fakataszter tervlap nem lett csatolva, de a beadott tervek alapján a fentebb említett, Trombitás út felőli, trapéz alakú telekrész fái nincsenek felmérve. Jó lenne tisztázni, hogy ez a telekrész miért nincsen kezelve semmilyen módon, erre a tervezőtől válasz szükséges.
A koncepció és az építészeti irány összességében támogatható, a fent részletezettek terveken történt átvezetését a tervtanács elnökének, és az Építési és Közlekedési Minisztérium, Építészeti Stratégiájáért Felelős Helyettes Államtitkárságán jóváhagyás céljából, elektronikus úton (tervegyeztetes@ekm.gov.hu) be kell mutatni. Jelen támogató döntés, csak a fentiek teljesülése esetén érvényes. A Tervtanács a dokumentációt engedélyezésre, illetve az építési tevékenységet megvalósításra, a fent rögzített feltételek meghatározásával ajánlja.”
A tervező válaszában egyes pontokban megígérte, hogy azokat a továbbtervezés során figyelembe veszi. A II. kerület a településképi rendeletét a projekt sarokszámaihoz igazította, a meglévő épület kontúrjának szöveges lemodellezésével, az elhelyezhető lakásszámot 60 egységben korlátozta. Végül az ÉKM a tervezői visszamutatást és válaszokat elfogadta, azokat kérte az engedélyezési eljáráshoz csatolni.
Építési engedélyezés:
A beruházás 2025. május 26.-án kapott építési engedélyt. Az építési engedély a helyi védelem kezelését, az építészeti kialakítást a tervezői válaszokra adott ÉKM nyilatkozat alapján igazoltnak látta.
A kérelem kiegészítéseként 2025. május 13. napján a beruházó benyújtott „Értékvizsgálati dokumentáció és Műemléki szakértői nyilatkozat kiegészítése” című dokumentumot, nem tudtuk megismerni. Bár az engedély indoklásában azokra több oldalon keresztül hivatkozik és az értékvédelem tekintetében annak állításait használja fel. A beadott és engedélyt kapott tervdokumentációt szintén nem tudtuk részleteiben megismerni, mivel az ÉTDR vonatkozó felületeihez nem tudtunk hozzáférni. Az építési engedély értékvédelemre, építészeti részletképzésre vonatkozó részeinek közzétételét még vizsgáljuk.
Összegzés:
A Budapest Szálló, Szrogh György egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. Egyike azon, háború utáni épületeinknek, ami nem csak az építész szakma, de a helyi közösség nagy része számára elfogadottak. Védelembe helyezésével elsősorban ezt biztosították. Városképileg kiemelt megfogalmazása, a középület funkciónak, az akkori korszellemnek megfelelően szólt. Ha Szrogh lakóházra kap megbízást, valószínűleg besorolódik a Szilágyi Erzsébet Fasor lakóépületei közé…
Amikor a tervező ilyen feladatot kap, fokozott felelősségi körbe helyezi magát. Nem pusztán tervet szolgáltat, de az építészeti kultúra folyamatában is pozícionálja magát.
Itt a kerület, bár védelmet adott, mégis az épület és terület megújításában érdekelt. A beruházó, köszönhetően a gyenge szabályozásnak a ház volumenét akarja érthető módon kihasználni, neki erre a védett épület csak ürügy. A tervtanácsok nem fogalmaznak egyértelműen, ajánlásokat tesznek, hagynak menekülő utakat, utat nyitva a relativizálásnak és a kifordított értelmezéseknek. Információinkat rendkívül nehezen sikerült beszereznünk. Bár a környezet alakítása közügy, az ezzel kapcsolatos nyilvánosság alapvető kell legyen, az adatokhoz sok esetben még egy szakmai kamara sem tud hozzáférni. A Kamara átalakulóban van, az ilyen helyzetekben véleményt kell formáljon, példát, precedenst kell szolgáltasson, de minden esetben saját tagjai érdekét kell képviselnie. Ehhez jelenleg kevés az eszköze. Ahhoz azonban, hogy szakmánk elismertsége, az építészek státusza magasabbra kerüljön, fontos, hogy tájékoztassa, adott esetben figyelmeztesse tagjait. Ez az épített és természeti környezet védelmének érdekében nem csak szakmai, de társadalmi kötelesség.
A Budapesti Építész Kamara Elnöksége
Budapest, 2025.07.08.