A BÉK Szakmafelügyeletének tájékoztatójaSzakmafelügyeletJogi tanácsok2023. november 8.Link másolása vágólapraMegosztásNyomtatás arról, hogy az építéshatósági eljárásokban ki minősül ügyfélnek.Tisztelt Tervezők! Két ügykör kapcsán szeretnénk felhívni a tervezők figyelmét: 1. az építéshatósági gyakorlatban a tervezők ügyféli jogával összefüggésben; 2. bírói gyakorlat a meglévő épületek átalakítása, felújítása kapcsán. 1. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. §-a határozza meg, hogy az építéshatósági eljárásokban ki minősül ügyfélnek. Az (1) bekezdés szerint: "(1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosa." Az idézett jogszabály szerint a tervezőt – külön eljárás nélkül - nem tekinti a hatóság ügyfélnek. Ez a tervező számára különösen hátrányos azokban az esetekben, amikor az építtető/megbízó valamely okból nem kíván az elutasító döntés ellen fellebbezni az illetékes közigazgatási bírósághoz, annak ellenére, hogy a tervező álláspontja szerint a hatóság téves vagy hibás indokolása értelmében a bírói eljárásban a pernyertesség valószínűsíthető. Ennek kapcsán több jelzést kaptunk tervezőktől, hogy a kérelem elutasítása miatt, a megbízói bizalomvesztése következtében nem tudták folytatni az elvállalt munkát, esetenként vitába kerültek a megbízóval a tervezési díj ki-nem-fizetése miatt. Ilyen esetekben jelentős érdeksérelem éri a tervezőket a nehezen megszerzett bizalom és szakmai megbecsülés sérelme miatt. Az elutasítás ellen a tervező csak akkor fordulhat bírósághoz, ha a hatóság őt ügyfélnek nyilvánítja. Az ügyféllé nyilvánítás kizárólag írásos kérelemre történik (a kérelem formanyomtatványa letölthető innen). 2. Azokban az esetekben, amikor egy meglévő épület átalakítása, felújítása a tervezési feladat, és a meglévő épület a hatályos jogszabályoknak már nem felel meg (pl. mert részben vagy egészben építési helyen kívül áll, nem felel meg a beépítési mutatóknak stb.) jogszerűen csak olyan építési munka végezhető, amely nem bővíti a meglévő épületet, és amelynek során a meglévő épület szerkezeti épsége megmarad. Jogszabály nem határozza meg, hogy meddig tekinthető egy felújított vagy átalakított épület „megmaradónak”, azaz azonosnak az eredeti, meglévő épülettel. Ebből számos esetben állt elő vitás helyzet a tervező és az illetékes építésügyi/építésfelügyeleti hatóság között, amikor a hatóság – megállapítva vagy vélelmezve, hogy az eredeti épület olyan mértékben sérült az átalakítás/felújítás kapcsán, aminek következtében az átalakított épület már új épületnek tekintendő -, a használatbavételi eljárás során az engedély kiadását megtagadta, és az építtetőt bontásra kötelezte. Ezekben az esetekben komoly nagyságrendű az anyagi kár, ami – ha tervezési hiba, vagy a tervezői művezetés körében elkövetett hiba következtében állt elő a bontási kötelezéshez vezető helyzet – a tervező szakmai és anyagi felelősségének megállapításához vezethet. Belátható, hogy egy ilyen esetben a tervezőnek is súlyos következményekkel kell szembesülnie (kártérítési kötelezés, jogosultság elvesztése). Az általános bírói gyakorlatból – egyelőre - egyértelműen csak annyi szűrhető le, hogy pl. nem tekinthető megmaradó, megtartott épületnek az építmény, ha annak ugyan az alapozása változatlan formában megmaradt, de egyéb szerkezetei újjáépültek. Felhívjuk ezért a tervezők figyelmét arra, hogy – a megbízó érdekében, de saját érdekükben is - különös gondossággal járjanak el az ilyen esetekben mind a tervezés, mind a tervezői művezetés során. A megszerzett építési engedélytől történő bármely eltérés esetében – még ha az nem is minősülne az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint engedélyköteles építési munkának -, az építési munka csak a módosított engedély hatálya alatt végezhető. Budapest, 2023. november 7. a BÉK Szakmafelügyelete