A BÉK Szakmafelügyeletének tájékoztatója - jogszabályi és rendeleti módosítások

Jogszabályi és rendeleti módosítások


286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet
egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról rendelkezik

A rendelet a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jei hatálybalépésével összefüggésben szükségessé vált kormányrendeleti szintű jogszabály-módosításokat - az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítását - tartalmazza, továbbá hatályon kívül helyezi az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet.

Ennek összefüggésében a következő kormányrendeletek módosulnak:

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

Az építtetőnek kötelező lesz az uniós értékhatárt meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység esetén beruházáslebonyolítót megbíznia, az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével. A beruházáslebonyolítón kívül az építésgazdasági feladatellátás hatékonysága érdekében új építésgazdasági szereplők - tervellenőr, költségszakértő - kerülnek bevezetésre.

Az építész tervező 2025. április 1-jétől a közhasználatú építmény, építményrész esetén „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorlót köteles bevonni a kivitelezési dokumentáció készítésénél. Feladata lesz továbbá az építészeti-műszaki dokumentációtól való eltéréshez a nyilatkozattétel, amelyet az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor az épület használatbavételéhez szükséges nyilatkozata követ.
A használatbavételhez a tervező nyilatkozata szükséges, hogy az építészeti-műszaki dokumentációtól eltérés volt-e az épület külső megjelenésében, azon belül is az építőanyag használatában, színezésében, a nyílászárók elhelyezésében. Ha igen, akkor az a tervező egyetértésével jött létre.

A vállalkozó kivitelező feladata lesz az építész tervező, a „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorló, valamint a felelős műszaki vezető szakmai nyilatkozatának beszerzése. A vállalkozó kivitelezőnek – az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével – munkaviszonyban kell alkalmaznia a felelős műszaki vezetőt, ha az építőipari kivitelezési tevékenység értéke az uniós értékhatárt meghaladja.

A szabálytalan építőipari kivitelezési tevékenység visszaszorítása érdekében, 2025. október 1-jétől a fővállalkozó kivitelező feladata az építési engedélyhez- vagy egyszerű bejelentéshez kötött építmény alapozásának elkészültéről 3 napon belül e-építési naplón keresztül, eseti bejegyzéssel az építésügyi hatóságot értesíteni.
A használatbavételi dokumentáció összeállításában a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő alvállalkozó kivitelezők és a beszállítók – a saját tevékenység ellátáshoz dokumentumok átadásával – kötelesek együttműködni.

2025. január 15-étől az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltétele lesz a vállalkozó kivitelező kötelező felelősségbiztosításának a megléte, amelyet a névjegyzékbe vételkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) fog ellenőrizni és kivitelezőtől megkövetelni. Akinek a felelősségbiztosítása megszűnik, azzal szemben az MKIK jár el. Mindezek alapvető szabályait tartalmazza a módosítás.

Az 1.sz. mellékletben meghatározásra került a kivitelezési dokumentáció részletes tartalma, valamint meghatározott esetekben a kötelező tartalmi elemeken túli dokumentumok köre. A kivitelezési dokumentáció munkarészei között meghatározásra kerül többek között a üzemeléstechnológiai, környezetvédelmi, költségvetés-kiírási, kivitelező által készített (!) építésszervezési, tájépítészeti és belsőépítészeti munkarész. Kivitelezési dokumentáció szükséges építési hatósági engedélyhez és az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációja legalább a záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmával megegyező tartalmú dokumentáció.
A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állnia papír alapon is!

Az építtetői fedezetkezelő kötelező alkalmazásához kapcsolódó szabályok úgy változnak, hogy a jövőben az atomenergia alkalmazására szolgáló, a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények esetében nem lesz kötelező a fedezetkezelő alkalmazása. Pontosításra kerültek a kivitelezési szerződésben a fedezetkezeléssel, az elektronikus fedezetkezelői nyilvántartás vezetésével, a fedezetkezelői számlával kapcsolatos részletszabályok.

Kikerülnek a kormányrendeletből a papíralapú építési napló vezetésére utaló rendelkezések, mert 2016. október 1-jétől már csak elektronikus építési napló vezetés lehetséges. A vállalkozó kivitelező a saját e-építési naplójának a vezetésével megbízhatja a felelős műszaki vezetőjét.


Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység végzésének feltétele lesz 2025. január 15-étől a tervező kötelező felelősségbiztosításának a megléte, ennek alapvető szabályait tartalmazza a módosítás. A felelősségbiztosítás meglétével, annak megfelelőségével kapcsolatos ellenőrzés az országos szakmai kamarák feladata lesz.
A tervező a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül tájékoztatja az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) egy másolati példányának megküldésével. A tervezőt nyilvántartó területi kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e felelősségbiztosítással. Ha a tervezőt nyilvántartó területi kamara megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező tervezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben és a területi kamara titkára hatósági eljárást folytat le, és jogkövetkezményt állapít meg.

A Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: MÉK) és a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) egyeztetett és összehangolt szabályzata alapján a MÉK vagy az MMK a honlapján közzéteszi a beruházáslebonyolító, a költségszakértő és a tervellenőr nevét.
A módosítással továbbá bevezetésre kerül a zöldfelületi tanúsítói szakterület, mint bejelentéshez kötött szakmagyakorlási jogosultság, valamint a „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” cím, és e szakmai címet szabályozó rendelkezéseket a MÉK és az MMK egyeztetett és összehangolt szabályzata fogja tartalmazni.


Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

A módosítás az építésfelügyeleti hatósági hatáskör megszűnése miatt szükséges, mivel az építési folyamat résztvevőjének jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenysége esetén az építésügyi hatóság fog építésügyi bírságot kiszabni. A jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül folytatott tevékenység esetén kiszabható bírság összegének meghatározása jelentősen egyszerűsödik, amely az építmény értékétől függ.
Az építményérték kiszámításának alapját képező egységárak aktualizálásra kerültek, ezáltal a számított építményérték a valós építési költségekhez közelít. Az egységárak a Központi Statisztikai Hivatal adatai és az építőipari költségbecslési segédlet alapján lettek meghatározva. A módosítással a jogszerűtlen építés tevékenység miatt kiszabott bírság számításához előírt százalékos értékek csökkennek, viszont az egységárak aktualizálása folytán a bírság mértéke kismértékben emelkedni fog, amelynek nagyságát befolyásolja a szabálytalanság mértéke és az építmény típusa.

A rendelet az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezését is tartalmazza.



281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről

Főbb - építészek számára hasznos - előírásokat összegyűjtve, összefoglalva:

Az építésügyi hatóság eljárásait az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben (ÉTDR rendszerben) folytatja le. Tervező a kérelmet és a műszaki dokumentációt a mellékleteivel ÉTDR felületen vagy személyes elektronikus adathordozón terjesztheti elő.

Az építésügyi hatósági eljárás iránti kérelem elbírálásához az 1. melléklet szerinti formátumú és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított és a tervező vagy tervezők által elektronikusan hitelesített építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.

A tervezett vagy megvalósult építési tevékenységet bemutató építészeti-műszaki dokumentációt az építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás típusának megfelelő – az 1. mellékletben meghatározott – tartalmú dokumentumokból kell összeállítani.

A tervező az építészeti-műszaki dokumentációt, a szakértő a szakértői véleményt az 1. melléklet 2. pont 2.1. alpontja szerinti aláírólappal hitelesíti.

Ügyintézési határidő engedélyezés esetén:

Általános esetben huszonöt nap.
Ha az eljárás során szakkérdést szükséges vizsgálni és jogszabály az építésügyi hatósági eljárás tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harmincöt nap.
Az egyszerű bejelentés építési engedélyezési eljárásra utalása esetén az ügyintézési határidő, ha szakkérdés vizsgálata a) ha nem szükséges harminc nap, b) ha szükséges negyven nap.

Hiánypótlás:

Ha a kérelem hiányos, az építésügyi hatóság – amikor a használatbavételi eljárásban szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata nem szükséges – az ügyintézési határidő kezdőnapjától számított öt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki.
Ha az építésügyi hatóság feladatkörébe utalt szakkérdés vizsgálatához további hiánypótlás szükséges, az építésügyi hatóság a tudomására jutástól számított három napon belül ismételten hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

Szakhatóság közreműködése:

Ha az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez előzetes szakhatósági állásfoglalást nem csatoltak vagy nem nyilatkoztak annak meglétéről és iktatószámáról, az építésügyi hatóság a szakhatóságot a szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében
a) hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az ügyintézési határidő kezdőnapjától számított öt napon belül,
b) hiányos kérelem esetén a hiánypótlás teljesítését követő három napon belül
az ÉTDR-en keresztül keresi meg, megkereséséhez csatolja a szakhatóság számára az építészeti-műszaki dokumentációt.

Betekintés az elektronikus eljárás irataiba:

Az ÉTDR-ben lévő elektronikus ügyirat egyedi kóddal történő megosztása kizárólag a bíróság, az alapvető jogok biztosa, az ügyészség és a nyomozó hatóság részére engedélyezhető.
Az egyedi kód harmadik fél részére nem adható tovább.

Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység:

Legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése estén, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges,
Meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése - erre vonatkozóan más az eljárási rend (lásd az „Egyszerű bejelentési eljárás meglévő lakóépület bővítése” bekezdést)!
Lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után legfeljebb 60 m2 összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú épület.
Az építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése, a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és, az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató, az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy az épület telken belüli elhelyezkedését módosító építési tevékenység, vagy a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.
Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető!

Építési engedély alapján végezhető építési tevékenység:

- új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését,
- a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését,
- a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti,
- támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja,
- közhasználatú fürdőmedence építése,
- új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését,
- csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése,
- magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja,
- Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt,
- megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,
- lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen – a hőszigetelés kivételével -a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység,
l) a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény
la) külső alaprajzi méretét,
lb) beépítési magasságát,
lc) telken belüli elhelyezkedését vagy
ld) szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét
megváltoztató építési tevékenység.

Egyszerű bejelentési eljárás új lakóépület építési esetén:

Az egyszerű bejelentéshez mellékelni kell az 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott építészeti- műszaki dokumentációt, amelynek tartalma azonos az engedélyezés és az egyszerű bejelentés esetén is.
Az építésügyi hatóság tizenöt napon belül az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltja, ha az egyszerű bejelentéshez a mellékleteket nem vagy hiányosan csatolták, illetve ha a tervező vagy a vállalkozás nem rendelkezik jogosultsággal a tervezett építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, vele szemben összeférhetetlenség áll fenn, vagy nem rendelkezett felelősségbiztosítással a tervezési tevékenység időtartama alatt, ha nem csatolta a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet, és ha azt a települési önkormányzat rendeletében kötelezővé tette, nem csatolta a helyi építési szabályzat beépítési szabályaira vonatkozó előírásaitól történő egyedi eltérés esetén az eltérést engedélyező, az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanácsi véleményt.

Az eljárás során az Építési Hatóság azonos módon vizsgálja a tervek műszaki tartalmát az engedélyezési eljárásban, és szakhatóságokat von be, ha erre szüksége van.

Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határidőben az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg. Ebben az esetben az építési tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított húsz nap elteltével megkezdhető.

Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről haladéktalanul értesíti az ügyfeleket, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét, az állami főépítészt vagy a területi építészeti tervtanácsot, ha a tervezett építési tevékenységhez véleményt adott. A tájékoztatás tartalmazza azt a figyelemfelhívást, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációja legalább a záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmával megegyező tartalmú dokumentáció.

Ha az egyszerű bejelentési eljárásban ellenérdekű ügyfél vesz részt, az építésügyi hatóság végzéssel az egyszerű bejelentés építési engedélyezési eljárásra utalásáról dönt. A végzés közlését követően az építésügyi hatóság építési engedélyezési eljárást folytat le.

Az egyszerű bejelentés tudomásulvétele nélkül megkezdett építési tevékenység az építésügyi hatóság végleges fennmaradási és továbbépítési engedélye alapján folytatható.

Egyszerű bejelentési eljárás meglévő lakóépület bővítése:

Az egyszerű bejelentés 300 m2 lakóterületet meg nem haladó lakóépületbővítés esetén kell ezt az eljárást alkalmazni!

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásáról értesítést nem bocsát ki!

A Műszaki-tervdokumentáció tartalma azonos az új lakóépület egyszerű bejelentésével, és az engedélyezéssel.

Az építésügyi hatóság az eljárás során kizárólag azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentéshez csatolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az 1. melléklet 1–3. pontjában előírt tartalmi elemeket. Amennyiben az építészeti-műszaki dokumentáció hiányos, úgy az építésügyi hatóság nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt.

Hiánytalan egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság a hiánytalan bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja, az építtetőt, az ingatlan tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más is tulajdonjoggal rendelkezik, és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét.

Az építési tevékenység a hiánytalan egyszerű bejelentés benyújtását követő tizenöt nap elteltével, de legkésőbb e naptól számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül – az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.

Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon a változást tartalmazó kivitelezési dokumentációt az elektronikus építési naplóba kell feltölteni eseti bejegyzéssel egyidejűleg, ha a változás az épület külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát vagy, telken belüli elhelyezkedését érinti.

A lakóépület bővítményének felépítéséről az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki.

A kormányrendelet további pontjainak kisebb változásai a következők:

Építési engedélyezés:

- Ha az építési tevékenység végzéséhez bontási engedély is szükséges, azt az építési engedély iránti kérelemmel egy időben kell kérni. Az építésügyi hatóság a bontási és építési engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntését ilyenkor egybefoglalja.
- Ha az építési tevékenység egyszerű bejelentés alapján végezhető, de arra az építtető építési engedélyt kér, az építtető nyilatkozatát arról, hogy az építési tevékenységet építési engedély alapján kívánja végezni.
- Az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben kijelölt hatóság véleménye (a továbbiakban: kiemelt településképi vélemény), a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre javasoló településképi vélemény vagy a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott vélemény, az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti tervtanács szakmai véleménye, valamint, mezőgazdasági birtoktest esetén – ha az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be – az állami főépítész a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó önálló telkek körének és a birtokközpont megállapításáról szóló határozata rendelkezésre áll.

Engedélyezési döntés hozatala, közlése, építési engedély hatálya:

- Használatba vétel előtt az építési engedélyhez nem kötött eltéréseket az elektronikus építési naplóban az 1. melléklet 1. és 5. pontja szerint kell dokumentálni szükséges.
- jd) az Épkiv.-ben meghatározott esetben az eltéréshez az építész tervező építési naplóban tett hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
- Ha az építésügyi hatóság rövidebb időtartamot nem állapít meg, az építési engedély a véglegessé válásának napjától számított négy évig hatályos. Ha az építési tevékenységet az építési engedély hatályossága alatt – az építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.
- Az építési engedély hatálya nem hosszabbítható meg.

Használatbavételi eljárás és döntés:

- A használatbavételi eljárás iránti kérelmet az építtető egyszerű bejelentés alapján vagy építési engedéllyel felépített építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt nyújtja be az építésügyi hatósághoz.
- A Hatóság vizsgálja, hogy az építési tevékenységet az építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó (kivéve a meglévő lakóépület bővítést, ahol az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki) építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötöttek-e.
- Az építésügyi hatóság a használatbavételi eljárásban, ha az eljárásban szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata szükséges, a használatbavételt határozattal engedélyezi vagy elutasítja, ha nem szükséges, a használatbavételt tizenöt napon belül hallgatással tudomásul veszi, vagy a tudomásulvételt határozattal megtagadja.
- Engedélyezés eljárás során a használatbavételi engedély véglegessé válásának napját az építésügyi hatóság az ÉTDR-ben rögzíti.
- Egyszerű bejelentés során (kivéve a meglévő lakóépület bővítést, ahol az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki) az építésügyi hatóság a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételéről értesítést küld. Ha az építésügyi hatóság az előírt határidőben a használatbavétel tudomásulvételét nem tagadja meg, és az építmény használatát nem tiltja meg, akkor az építmény a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanaptól számított huszadik napot követően használatba vehető.

Az alapozás elkészültének bejelentése:

- A fővállalkozó kivitelező az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az alapozás elkészültét bejelenti az építésügyi hatóságnak. A bejelentést az alapozás elkészültét követő három napon belül az elektronikus építési naplóban kell megtenni. Az építésügyi hatóság az alapozás építészeti-műszaki dokumentációnak való megfelelését a bejelentés időpontját követő nyolc napon belül helyszíni szemle keretében ellenőrzi. Az építésügyi hatóság a helyszíni szemle időpontjáról az elektronikus építési naplóban értesíti a fővállalkozó kivitelezőt.

A fennmaradási és bontási engedélyezési eljárás, tartalma és ügymenete tekintetében lényegi változás nem történt.

Az építési hatósági ellenőrzéseket az építési hatóság folytatja le hivatalból, vagy az építőipari kivitelezési tevékenységet végző kérelmére folytatja le. Az eljárási rend és az építésügyi hatósági szankciók, intézkedések és kötelezések tartalma sem változott meg érdemben. Az építésügyi bírságok mértékét a Méptv. 175. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjai tartalmazzák.


2024. december 5.

BÉK Szakmafelügyelet


Előzmény:

A Szakmafelügyelet gondozásában korábban megjelent átfogó hír - tájékoztatás építésügyi jogszabályok változásáról - elérhető a honlapon.