BÉK Szakmafelügyeletének tájékoztatója - jogszabályi és rendeleti módosítások

Jogszabályi és rendeleti módosítások

[1] Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzéseről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatályba lépése: túlnyomó részben 2024. október 1. napján hatályba lépett, kis részben 2025. január 1. napján, 2025. április 1. napján, illetve 2025. október 1. napján fog majd hatályba lépni.

Jogszabály elérhető az alábbi linken.

Hatályát vesztette 2024. szeptember 30. napján, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, továbbá a lakóépület egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet.

Azzal, hogy a lakóépület egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatályát vesztette, az egyszerű bejelentési eljárás nem szűnt meg, hanem a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletbe került az új szabályozás integrálásra, konkrétan a rendelet IV. fejezet 16.§-a és V. fejezete „Egyszerű bejelentési eljárás” címszó alatt tartalmazza a vonatkozó új szabályozást.

A kormányrendelet 1. melléklete tartalmaza az „építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát, az egyszerű bejelentéshez a rendelet 18.§ (2) bekezdés a) pontja alapján, az 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell csatolni.

[2] 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatályba lépésével kapcsolatos speciális, átmeneti rendelkezések:

Rendelkezéseit a 2024. október 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2024. szeptember 30-ig indult és még folyamatban lévő eljárások esetében a 312/2012. (XI. 8. Korm. rendelet az irányadó. Lényeges, hogy vannak speciális átmeneti rendelkezések is a 62. § (1) bekezdésében:

a.) Főszabály az, hogy a rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése (2024. október 1.) után indult eljárásokban kell alkalmazni.

b.) A rendelet hatálybalépésekor hatályos építési engedély alapján folyamatban lévő építési tevékenység esetén, az építési engedély módosításával, jogutódlásával kapcsolatban az e rendelet egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályai alkalmazandók, ha az építmény, építményrész építése e rendelet alapján egyszerű bejelentéshez kötötté vált.

c.) A rendelet hatálybalépését megelőzően tett egyszerű bejelentés alapján felépített lakóépületre, használatbavételi eljárást kell kérelmezni.

d.) A rendelet hatálybalépését megelőzően tett egyszerű bejelentés alapján bővített lakóépületre a rendelet 23. §-a szerinti hatósági bizonyítványt kell kérelmezni.

e.) Fontosak a rendelet hatálybalépése előtt tett egyszerű bejelentéssel épített vagy bővített lakóépület jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, eljárási szabályok, valamint használatbavételi eljárásra vonatkozó 63.§ (1) és (2) bekezdéseiben foglalt átmeneti rendelkezések.

[3] Hatósági szervezeti változások

A Méptv. hatálybalépésével az általános építésügyi hatóság átvette az építésfelügyeleti hatóság feladatait is, ennek megfelelően a kormányrendelet hatálya az általános építésügyi hatóság eljárásaira és ellenőrzéseire terjed ki, ezzel egyidejűleg megszűnt az önálló építésfelügyeleti hatósági hatáskör is.

A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint az egyszerű bejelentés nem minősült hatósági eljárásnak, ezzel szemben a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján már hatósági eljárás-nak minősül, ennek során:

a.) az új lakóépületre vonatkozó egyszerű bejelentési eljárásban az építésügyi hatóság érdemi vizsgálatot végez, ellenőrzi a tervezett épület építésügyi szabályoknak való megfelelését, amely eljárásrend az építtetők jogbiztonságát hivatott erősíteni;

b.) A meglévő lakóépület bővítésének bejelentése során a hatóság kizárólag a mellékletek meglétét ellenőrzi.

Az építésügyi hatósági eljárások közös szabályai rögzítenek minden olyan előírást, amely több eljárástípusban alkalmazható – így az ügyféli körre, a helyszíni szemlére, a kérelem tartalmára és általános mellékleteire, benyújtására, az ügyintézési határidőre, az eljárás megindulásáról szóló értesítésre, a hiánypótlásra, a szakhatóság közreműködésére –, az elektronikus eljárás irataiba történő betekintésre vonatkozó szabályokat, valamint az építésügyi hatósági eljárások különös szabályait. A rendelet szabályozza az egyszerű bejelentés és az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek körét.

Az építésügyi hatósági ügyintézés elektronikusan, az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben (ÉTDR) folyik. Az építésügyi hatóság es az eljárásban közreműködő hatóság, valamint az egyéb véleményező szerv az ÉTDR felületén tartja a kapcsolatot.

A használatbavételi engedélyezési és tudomásulvételi eljárás szabályai összevonásra kerültek egy eljárásba, az új szabályok szerint a hatóság feladata eldönteni, hogy milyen eljárás-rendben hozza meg a döntését (használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvétele).

[4] Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység

a) a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges;
b) nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése;
c) a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, amennyiben az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m2 összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős mellék-épület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú;
d) az a)–c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése;
e) a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és
ea) az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató;
eb) az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy
ec) az épület telken belüli elhelyezkedését módosító építési tevékenység, vagy
f) a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

[5] Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.

[6] Egyszerű bejelentési eljárás szabályai eltérőek attól függően, hogy új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére irányul.

[7] Egyszerű bejelentési eljárás szabályai új lakóépület építése esetén

A rendelet 16. § (1) bekezdés a) és c)–f) pontjában (jelen összeállítás [4] a.) és c-f.) pontjai) meghatározott építési tevékenységek egyszerű bejelentési eljárására alkalmazhatóak az új lakóépület építése esetére alkalmazandó egyszerű bejelentés eljárás szabályai (18.§ - 21§).

Főbb szabályok:

Az egyszerű bejelentéshez mellékelni kell:

a) az 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt;
b) a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet, ha azt a települési önkormányzat rendeletében kötelezővé tette;
c) a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet tudomásulvételre javasoló településképi véleményt, vagy az állami főépítész, területi építészeti tervtanács településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményét.

+ 2025. január 1-től kezdődően: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet és a helyi építési szabályzat beépítési szabályaira vonatkozó előírásaitól történő egyedi eltérés esetén az eltérést engedélyező, az építészeti és település-rendezési tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanácsi véleményt.

Az egyszerű bejelentési eljárásban az építésügyi hatóság azt köteles vizsgálni, hogy:

a) a tervezett építmény, építményrész és annak elhelyezése megfelel-e a Méptv. által az építményekkel szemben támasztott általános és fenntarthatósági követelményeknek, a helyi építési szabályzatban, valamint a településrendezési, építésügyi és területrendezési jogszabályokban előírt építésügyi követelményeknek;
b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint vagy ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e;
c) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely az állékonyságot, az életet és egészséget vagy a közbiztonságot veszélyeztetné;
d) a használatbavételi eljárás megindításáig biztosítható-e az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához
da) a járulékos építmények telken belüli elhelyezése és
db) a törvény vagy kormányrendelet által előírt közműellátás vagy ennek hiányában a közmű-ellátásnak a településrendezési és építési követelményeknek megfelelő, egyedi módon történő kiváltása;
e) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatók-e;
f) az egyszerű bejelentés 18.§ (2) bekezdésben előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e, tartalmuk megfelel-e az előírásoknak, valamint
g) a tervezőként megjelölt személy – ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is –, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, összeférhetetlenség vele szemben nem áll-e fenn.

Az egyszerű bejelentés tudomásulvételének megtagadása, építési tevékenység megkezdésének megtiltása.

Az építésügyi hatóság tizenöt napon belül, az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltja, ha
a) az egyszerű bejelentéshez a kötelezően csatolandó (rendelet 18.§ (2) bekezdés) meghatározott mellékleteket nem, vagy hiányosan csatolták;
b) a tervező vagy a vállalkozás nem rendelkezik jogosultsággal a tervezett építési tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, vele szemben össze-férhetetlenség áll fenn, vagy nem rendelkezett felelősségbiztosítással a tervezési tevékenység
időtartama alatt;
c) a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatban a 18.§ (3) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, vagy
d) a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményében a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját az állami főépítész vagy az építészeti tervtanács tudomásulvételre nem javasolta.

Fontos szabály, hogy az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység megkezdését, folytatását megtiltó határozat szóban nem közölhető. Az iratazonosítóval ellátott döntést – az értesítendők nevének és elérhetőségének feltüntetése mellett – közölni kell az ügyfelekkel, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterével, az állami főépítésszel vagy a területi építészeti tervtanáccsal, ha a tervezett építési tevékenységhez véleményt adott, valamint a területi szakmai kamarával, ha az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását az építésügyi hatóság azért tiltja meg, mert a tervező nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal.

Az egyszerű bejelentés tudomásulvétele nélkül megkezdett építési tevékenység az építésügyi hatóság végleges fennmaradási és továbbépítési engedélye alapján folytatható.

[8] Építésügyi hatóság hallgatása

Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határ-időben az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg. Ebben az esetben az építési tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított húsz elteltével megkezdhető.

Az építési tevékenység az egyszerű bejelentés jogszerű hallgatással történő tudomásulvételének időpontjától számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül – az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat hónapig folytatható.

[9] Egyszerű bejelentési eljárás szabályai meglévő lakóépület bővítése esetén

A rendelet 22-23.§-aiban a főszabálytól rögzített eltérések, konkrétan a nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítésre vonatkoznak. Főbb eltérések:

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásáról értesítést nem bocsát ki.

Az egyszerű bejelentéshez mellékelni kell az 1. melléklet 1–3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt. Az építésügyi hatóság az eljárás során kizárólag azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentéshez csatolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az 1. melléklet 1–3. pontjában előírt tartalmi elemeket.

Amennyiben az építészeti-műszaki dokumentáció hiányos, úgy az építésügyi hatóság nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek, az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint az építészeti-műszaki dokumentáció hiányairól.

Hiánytalan egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság a hiánytalan bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt, az ingatlan tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más is tulajdonjoggal rendelkezik, és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét.

Az építési tevékenység a hiánytalan egyszerű bejelentés benyújtását követő tizenöt nap elteltével, de legkésőbb e naptól számított négy éven belül kezdhető meg. Ha az építési tevékenységet négy éven belül – az elektronikus építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.

Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon a változást tartalmazó kivitelezési dokumentációt az elektronikus építési naplóba kell feltölteni eseti bejegyzéssel egyidejűleg, ha a változás az épület külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát vagy telken belüli elhelyezkedését érinti.

A lakóépület bővítményének felépítéséről az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, ha a fővállalkozó kivitelező az épület felépítésének megtörténtéről az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot tett.

2024. december 12.


dr. Enczi János ügyvéd - Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyelet


Előzmény:

A Szakmafelügyelet gondozásában korábban megjelent átfogó hír - tájékoztatás építésügyi jogszabályok változásáról - elérhető a honlapon.